ME.: Nagyon kedvelem a Hadikot, és a Gárdonyi tér történetét ismerve kijelenthetem, hogy a „30-as” évek egyik emblematikus épülete volt. Emlékszem arra az időszakra is, amikor a Humanic kirakatát nézegettem, és a falán látható emléktábla alatt Karinthy Marcival készítettünk egy interjú. Ma már „újra Hadik a Hadik”, és az itteni hagyományok megtartásával egy kortárs közösségi hely lett. Te mióta dolgozok itt, hiszen tudjuk, hogy maga a Hadik indulása sem volt szokványos történet?

BT.: A cégünkkel, a Flying Cat Kft-vel, 2009-ban vettük át a Hadikot. Ekkor már volt gyakorlatunk az ilyen többfunkciós feladatokban, miénk volt pl. a Margit szigeti Ybl Casino, amiben jelentős volt a kulturális tevékenység is, mozit, színházat, galériát üzemeltettünk. Az átmeneti időszakról csak annyit, hogy amikor a XI. Kerületi Önkormányzat visszavásárolta az üzletet a Humanictól, létrehozta Hadik Kávéház Ingatlanhasznosító és Vendéglátóipari Kft-t, amely szintén az önkormányzat üzleti elveinek megfelelően bérbe adta az ingatlanrészt egy közbenső cégnek a Hadik Nádor Kft-nek. Ez a cég üzemeltetésre bérbe adta a Rozinter Kft-nek, aki nekilátott az átalakításnak. Ezután egy zűrös időszak következett, közbejött a 2008. évi válság és pályázatot elnyert „Rozinter” anyavállalata tönkrement és visszaadták a szerződést.

ME.: Te, mint bölcsész, hogy kerültél „ilyen helyzetbe”?

BT.: Vállalkozó kedvű egyetemista társaimmal 1996-ban alapítottunk egy céget, a történelem tanári szak mellett elvégeztem a TF lovaskultúra szakot, érdekelt a kultúra, és a egy ideig a Casusba is jártam. A Margit szigeten már kulturális programokat is szerveztem.

ME.: De térjünk vissza a kezdetekhez. Milyen készültségben vettétek át a helyet?

BT.: Körülbelül 60%-ban volt kész, ezt még a Rozinter végezte. Az alapok, az elektromos hálózat, a nyílászárók, a szellőzés nagyrésze ki volt már építve, megvolt a galéria, a konyha is ki volt alakítva a pincében. A munkálatokat be kellett fejeznünk, bútorokat kellett vásárolnunk, és a konyha felszerelése is ránk várt. A külső homlokzatot az önkormányzat már készen adta át, amikor az épület utcai frontját felújítatta. A forgalmat közvetlenül előttünk megszűntette, a Gárdonyi tér és a terasz is kész volt.

ME.: Úgy emlékszem, hogy időközben megváltozott a Hadik belső hangulata. És egyáltalán, mennyiben más a mostani, mint az eredeti Hadik?

BT.: Úgy tűnhet kívülről, hogy ugyanolyan, de persze az idők, és az igények is változnak. A 30-as években a Hadik belső tere másként nézett ki, mint most. Előírás volt a nagy alapterület, a cigaretta füst miatt pedig mindenhol jelentős volt a belmagasság, az építtető csak így kaphatott engedélyt. Nem is volt kávéház az, ahova nem járattak számtalan újságot, kellett a billiárd asztal, és itt több sakkasztal is volt, mert Karinthy Figyes szeretett sakkozni, sokan jöttek hozzá, és ez fellendítette az üzletet. A Szatyor régen lent volt, ma ott helyeztük el a konyhát, mert nagyon sok szabályt kell betartanunk, ehhez elegendő tér kell. A fenti terület viszont két részre lett osztva, a kisebb Kávéház maradt, a nagyobbik pedig a Szatyor lett. A Kávéházat idővel valóban át kellett alakítani, mert eredetileg barna tonett székek voltak benne, vajszínű csíkos neobarokk kárpit borította a falakat, és bordó függönyök szegélyezték az ablakokat. A falon csak a Karinthy család szerepelt hagyományos kávéházi környezetben. Ez a rész cukrászdaként üzemelt, így viszont nem hozott sok hasznot, időben sem volt kihasználva, este 7-kor bezártuk. A designe, így a hangulat is visszafogott volt. Rá kellett jönni, hogy egy hagyományt ötvözni kell az aktuális trendekkel, végülis az önkormányzatot meggyőztük, hogy a milliő módosításával még lehet a kulturális programok széles kínálatát biztosítani, sőt… Így 2016-ban sikerült változtatni, a loft hangulatban, a lecsupaszított téglafalak alatt megmaradt a kávé és a sütemény, de pezsgőbb is lett az élet. A designe mellett változtattunk a gasztronómiai és a program kínálaton is.

ME.: Viszont a Szatyor elég őrült hangulatú lett. „Városi sétáimon” ha ideérek hozzátok a csoportokkal, mindig meglepődnek, különösen, ha bemutatom ugyanolyan állásban a régi Hadik képeslapját.

BT.: A Szatyor valóban eklektikus lett. A belső tervek direkt igy lettek kialakítva (Babos Zsili Bertalan volt a belső tervező/ ME.) A levegőben lógó Forma1 autó, meg a sárga Lada annak idején kivágta a biztosítékot, hiszen hiába takartuk le az ablakokat, be lehetett látni. De a különböző méretű és stílusú csillárok között a szeren lógó baba is mozgalmassá teszi a teret. A környék lakói tüntetést is rendeztek, de idővel ez elmúlt, és több visszaigazolást is kaptunk, hogy élvezik ezt a rendhagyó helyet.

ME.: Hogy áll fel most a Hadik munkatársainak köre, ami minden bizonnyal a tapasztalataitok szerint is alakult-változott hiszen itt többféle feladatotok van?

BT.: Igen, többen vagyunk, van egy operatív vezetőnk, gazdasági ügyekért felelős üzletvezetőnk, kiemelten fontos a séfünk szerepe, és hát tudod, a program és kommunikációs vezető szervezi a kulturális eseményeket, az ügyvezetői feladatokat én látom el.

ME.: Na, de akkor most már beszéljünk a vendéglátásról. Rendszeresen betérek a Szatyorba a barátnőimmel egy csésze kávéra, vagy ha éppen ebédidő van, akkor itt eszem valamit. A Facebook oldalatokon mindig van valami ínycsiklandozó érdekesség az aktuális kínálatból. Sőt a séf is kilép a konyhából, és láthatjuk, hogy ki az, aki főz ránk.

BT.: A konyhafőnökünk Apor Bálint, akit a Gundel Étteremből sikerült ide csábítani, és kedvére kapcsolja össze az irodalomból szerzett inspirációit speciális ételek elkészítésével. Néhányat a Youtube -on is meg lehet tekinteni.
Saly Noéminak, aki akkor a Vendéglátóipari Múzeum munkatársa volt, sokat köszönhetek. Noémi a pesti kávéházak nagy tudója is, és sokat mesélt a régi Hadikról, segített értelmezni az akkori vendéglátás, hogy be tudjuk építeni a régi kávéházak sajátosságait a mostani Hadikba.
Az egész lényege az, hogy a szűk étlapból a különböző ízlésű és értékrendű vendég mindig megtalálja azt, amit fogyasztani akar, és nemcsak a gazdag, de a kispénzű ember is ki tudja fizetni azt amit megeszik, és ami mellett el tud üldögélni akár órákig is. A bisztro étlapon megjelenik mindenféle, mindenből van egy alacsony tételszámú adag, van olyan, ami gyors, olcsó, mondjuk a kenhető előételek, de van hal és vad is például, amihez igencsak hozzá kell ülni és drágább az áruk is. Aki vegetáriánus, vagy kedveli a különböző koktélokat, az sem hal éhen. De van ugyanolyan körítéssel hasonlóan elkészített sertés és csirke is. A menü évszakonként változik.
Mindig együttműködünk egy-egy szimpatikus civil szervezettel, mint pl. a WWF vagy az Autistic Art. Az általuk kiválasztott, vagy a kedvük szerint kialakított ételek árából egy részt átutalunk a számlájukra. Az autisták kék színű dolgot kértek, a vegánok megint mást.

ME.: Legutóbb, amikor itt voltam, egy babakocsis házaspár valamilyen megbeszélést tartott egy tervezővel, italt kértek, és a kisgyereket felváltva sétáltatták, de senki nem nézte ki őket. A pincérek barátságosak és udvariasak voltak velük is, másokkal is.
A Hadik ma már fogalommá vált, nemcsak a neve miatt, hanem színes fiatalos rendezvényei vonzzák a látogatókat. Mi jellemzi a kulturális programjaitokat?

BT.: Közösségépítő hely szeretnénk lenni. A Hadik az itteni irodalmi múltra reflektál, amit elsősorban Juhász Anna éveken át tartó irodalmi beszélgetései alapoztak meg, ma már Ott Anna viszi tovább ezt a vonalat, kicsit más formában. A Szatyor, mint ahogy a berendezése is mutatja, inkább a bohém és a progresszív események színhelye. Sőt, a Bartók Béla út velünk szemközti oldalán kortárs galériát is fenntartunk, ahol Mucsy Szilvia most a Budapesti Fotó Fesztivál keretében szervez kiállításokat egyébként kisebb léptékű és progresszívebb programok helyszíne.
A Szatyor alkalmas a nagyobb létszámú, különböző szervezetekkel való együttműködésre is. Ilyen például a Könyves Magazinnal Valuska László „Határok nélkül” címmel indult beszélgetéssorozat. az „Örökölt sors” szerzőjének Orvos Tóth Noéminak a beszélgetéssorozata is telt házzal megy. Nem régen a Random Galéria volt vendégünk.

ME.: Számomra nagy élmény volt a Barabási-Albert Lászlóval megtartott szombat délelőtti brunch, ahol késői reggeli/ vagy korai ebéd alatt a híres hálózatkutató beszélgetett Ott Annával. Hogy is alakult ez ki?

BT.: Ezt a sikeres sorozatot Ott Anna vezeti, és a programokat nem este, hanem szombaton 11 órakor kezdi. Hadik Brunch szervezése előtt persze mindig egyeztet a partnerével, tájékoztatja a körülményekről, majd a konyhafőnökünk kitalál hozzá egy menüt. Telt házzal ment egy éjszakai előadás a Tápszínház szervezésében, egészen más hangulata volt a térnek, mint általában. Nagyon izgalmas, új eseményünk volt „Gardrób” ruhavásár, amire Ott Anna influenszer és művész barátai a már nem használt ruháikkal cipőikkel vonultak fel, a vásárlók az utcán álltak sorban. Mindezt a fenntarthatóság jegyében szervezzük. A kiadókkal, a kiállítókkal, a különböző egyesületekkel Pócs Réka tartja a kapcsolatot.

ME.: A Hadik a BBB Egyesület tagja, te az elnökségben is részt vettél. Mit adott nektek az egyesület, és mit kaptatok ti tőlük?

BT.: Az alapítástól 2018-ig a vezetőség tagja voltam. Egy ideig közösségi térrel is segítettük az egyesületet, és érdekes volt az a nemzetközi pályázati program is, amelyben megismerhettük néhány európai város fő utcájának közösségi térként való funkcionálását is. Kezdeményezés jó, mert közelebb hozza egymáshoz az itt működő vállalkozásokat, szereplőket. A különböző rendezvények pedig behozzák hozzánk is az érdeklődőket.

A beszélgetés helye: Hadik Kávéház
Ideje: 2022. április11, 25, Két alkalom, mert közben mindig másról is csevegtünk.